Meglepetések, irodalomtörténeti kuriózumok színesítik a Németh László estet február 28-án délután öt órától az Emlékpontban. Az író lánya, Németh Ágnes kéziratok, levelezések történetét hozza el.
A képen Németh Ágnes és Németh László 1973-ban
Az elmúlt század magyar irodalmának egyik legjelentősebb drámaírójának lánya, Németh Ágnes a nagyközönség számára eddig nem ismert történeteket oszt meg. Valamint három új könyv bemutatójára is sor kerül, de az író leánya beszél majd a szinte ismeretlen, 1926-ban keletkezett Férfisors című drámáról is, amely majdnem az enyészeté lett, ha nem elég lelkiismeretes a régi lakás új tulajdonosnője, aki a pincében megtalálta kéziratot.
„1959-ben abba kellett hagyni a munkámat, mert öt hónapos terhesen hepatitises lettem, és betegállományban kellett töltenem a szülésig hátralévő időt. Amikor már jobban éreztem magam, megkértem édesapámat, adjon valami gépelési feladatot számomra. A Férfisors szövegét hozta el,” mesélte a Vásárhelyi Híreknek Németh Ágnes.
És hogy hogy tűnt el hosszú évtizedekre az általa írógépen egy újjal lepötyögött kézirat, valamint hogy került a pincébe, a csütörtöki Németh László esten erre is fény derül.
Németh Ágnes a VH-nak arról is beszélt, szívesen jár el az ország minden részébe a különböző irodalmi estekre, mert ahogy mondja: „Örömmel tölt el ha apám neve elhangzik, emlékét szeretném tovább vinni.”
Az évek óta édesapja hagyatékának gondozásával foglalkozó Németh Ágnes Gál Mihály személyében lelkes segítőtársra lelt. Február 28-án, az Emlékpontban egy általa összeállított katalógus, valamint Németh László levelezéseiből egy összeállítás is elérhető lesz.
A harmadik bemutatásra kerülő kötetről Németh Ágnes elmondta, A másik mester című könyv az Utolsó kísérlet regényciklus negyedik darabjaként, de önálló műként jelent meg. A tavaly a Kráter Kiadó gondozásában ismét kiadott kötet a férfi-nő kapcsolat mélylélektana, egy bukásra érett nagy szerelem megjelenítése már kortársai között is nagy sikert aratott.
Az író lánya ehhez még annyit fűzött hozzá, hogy Móricz Zsigmond is a műfaj legjobbjának tartotta, és egy emlékezetes anekdota szerint a villamosról is elfelejtett leszállni, annyira belemerült a könyv olvasásába.