Ha azt halljuk, hogy tradicionális ételek, akkor mindenkinek az juthat eszébe, hogy hagyományos ételekről fog szó esni. Ami igaz is, meg nem is. Miért mondjuk ezt? Igaz abban az értelemben, mert tényleg a klasszikus, a hagyományos ételek kerülnek terítékre, de nem biztos, hogy ezek az ételek azok, amelyeket ma annak ismerünk.

A kutatómunka még előttünk áll: fellelni minél több helyi, térségi leírást a XIX századnál régebbi eljárásokról.

Tudnunk kell, hogy amikor azt mondjuk, mondják mások rólunk, magyarokról, hogy fűszeresen étkezünk, az nem szigorúan a ma elterjedt csípős, paprikás ízekre vonatkozik. Megvizsgálva régi és még régebbi recepteket, leírásokat, látható, hogy a magyar ember igazán szeretett az ízekkel kísérletezni. Sokféle hozzávalót, ma sem mindenki által ismert és elfogadott módon alkalmazott az ételek elkészítésekor. Fontos alapanyag volt pl. a méz, amelyet bátran alkalmaztak nem csak sütemények elkészítésekor. A ma ismert és ma már kevésbé ismert fűszereket, gyógynövényeket is használták a főzés, sütés során.

Itt kell megemlítenünk a gabona, gyümölcs és a zöldségtermesztés fejlődését is. A honfoglalás és főleg az államalapítás után meghonosodott a földművelés, és a hazánkban lévő jó föld meghálálta a belévetett bizalmat és magokat.

A Bánát, a Bánság, és természetesen az Alföld ezen szeglete is remek minőségű földdel rendelkezett, és rendelkezik most is. A termesztett gabona elsősorban a köles, az árpa, és a búza volt. Meg kell azonban jegyezni, hogy igazán a Tisza szabályozását követően a tavak lecsapolása után vált általánossá a gabonatermesztés a víztől felszabadult területeken.

Gyümölcsök közül a szőlő, a körte, a mogyoró a legrégebbiek közül való, de a vadon termő gyümölcsöket, mint a ringlót, az almát, a naspolyát is használták.

A főzőedények vasból és cserépből készültek, melyek napjainkban megújulva ismét részeseivé váltak mindennapjainknak.

A tök

Egyik közkedvelt zöldségféle volt és manapság is az a tök. Elmondhatjuk, hogy a tök reneszánszát éli, és nem csak Stájerországban és az Őrségben, de a Dél-alföldön is. Most november elején különösen divattá vált - az angolszász kultúrkörből átvett - tökfaragás, és a mindenszentek és halottak napjához kapcsolódó Halloween ünnepkör.

De maradjunk a magyar hagyományoknál és a gasztronómiánál. Sütőtökből remek ételek készíthetők, és nagy hagyománya volt és van a pirított tökmag rágcsálásának is. Sokan ismerjük azt a csodálatos érzést, amikor a fogunkkal megroppantott tökmaghéjból a szánkba pattan az ízletes, tápláló tökmag. A tökmagból kipréselt olaj pedig nemcsak egészségünk megőrzését szolgálja, de ételein, különösen salátáin és leveseink utolérhetetlen ízesítője is lehet. És feltétlenül beszélnünk kell a mézzel kenegetett, kemencében vagy lerniben sülő tök, felejthetetlen aromájáról, mely örökre beívódik orrunkon és ízlelőbimbóinkon keresztül tudatunkba, életünkbe. A sütőtökkrém leves, tökropogós, vagy a tökös sütemény és tökös-mákos rétes pedig már maga a Tündérország.

Próbálja ki!

Ennivaló receptjeink! - Sütőtökkrém leves ínyenceknek

Kapcsolódó cikkünk:

Hódmezővásárhelyi ételek nyomában - Vásárhelyikum I.