Művelési-ág váltás, Zöldkvóta. Vásárhely környékén egy új, az országban egyedülálló kezdeményezés körvonalazódik.
Az országban több olyan vízgazdálkodási társulás is van, amelynek még a novemberben elvégzett munkák után több millió forintos számláikat nem egyenlítette ki a tárca. Ezek ellenértéke nélkül azonban nem tudják az aktuális feladatokat elvégezni. A Tisza-Marosszögi Vízgazdálkodási Társulatnál is hasonló a helyzet, azonban mint Balla Iván a társulat igazgatója, portálunknak adott interjúban elmondta, bár még a tavaly őszi védekezés idejéből nekik is vannak kifizetetlen számláik, de a területükhöz tartozó gazdák érdekeltségi hozzájárulásából folyamatosan tudják finanszírozni a jelenlegi belvízkár elhárítási munkálatokat. Kérdésünkre, hogy jelentene-e megoldást, egyes rendszeresen belvízzel sújtott terület művelésiág-váltása, Balla Iván elmondta, a Tisza-Marossszögi Vízgazdálkodási Társulat éppen ennek kidolgozását határozta el, az országban elsőként egy mintaprojektnek szánt program keretében, felmérnék a Vásárhely Makó környéki területeket és a rendszeresen belvízzel elöntött részeknél javasolják a művelési-ág váltást. Ehhez szükség lesz a környező önkormányzatok, gazdák teljes együttműködésére, hogy egy ilyen jellegű tájgazdálkodási megoldással próbálják orvosolni a problémát. Mint mondta, „a földnek vissza kell adni, ami a földé.” Racionálisan kell gondolkodni, ahelyett, hogy milliárdokat ölnének egyes területek állandó belvízmentesítésére. A mintaprojekt része lesz, egy úgynevezett Zöldkvóta, ami azt jelenti, hogy a vízgyűjtő területek függvényében, zöldterületnek hagyják a földek körülbelül 5 százalékát. Ebbe az öt százalékba beletartozik a rét, a legelő, az erdő, az energianövénytermesztési terület. A többi részen egyáltalán nem folyna mezőgazdasági tevékenység. Szóba jönnek még a csatornák melletti állami földek is, ahol zöldterület meghagyásával létrejön, egy úgynevezett pufferzóna. Kérdésünkre, vajon a gazdák hogyan fognak reagálni erre, Balla Iván elmondta, lehet hogy a gazdák egy részének nem fog tetszeni, de felül kerekedik majd a racionális gondolkodás. Nagyon fontosnak tartja társadalmi konszenzust és a térség parlamenti képviselőinek támogatását. Az érintettek, tehát az önkormányzatok, az agrárvállalatok, a gazdálkodok közös érdeke, vagyis mindenki javát szolgálja megtalálni a belvíz elleni leghatékonyabb megoldásokat.
Országos körkép
Egyelőre kiszámíthatatlan, hogy a talajokat tavasszal mennyire lehet majd használni, előfordulhat, hogy újabb területek esnek ki még egy évre a termelésből, de a késői tavaszi vetés miatti hozamcsökkenés is komoly gondot jelenthet. Ez tovább ronthatja a mezőgazdaság jövedelmezőségét. A belvízvédekezést többnyire elvégző vízgazdálkodási társulatok finanszírozási helyzete bizonytalanná vált. A 2011-es feladatok ütemezését sem tudják megtervezni addig, amíg nem tisztázódik, hogy az eltörölt vízgazdálkodási hozzájárulás helyett ezentúl az állami költségvetésből érkező mintegy 4,5 milliárd forintot milyen elvek mentén, milyen ütemezéssel osztja majd szét a Vidékfejlesztési Minisztérium az egyes társulatok között. A tárca egyelőre nem tervez jelentősebb változást az eddigi arányokhoz képest - értesült hírportálunk -, mindazonáltal a termelői hozzájárulás gyenge fizetési moráljával kapcsolatos korábbi tapasztalatok miatt szükségesnek tartják a korrekciót. A rendszeresen belvízzel sújtott, hozzávetőleg 50-70 ezer hektárnyi terület esetében művelési-ág váltással, tájgazdálkodási megoldásokkal próbálják orvosolni a problémát ahelyett, hogy évente milliókat költenek a védekezésre. A VM tájékoztatása szerint egyébként 2010-ben ár- és belvízvédekezésre közel 19 milliárd forintot fordítottak, ebből csak a negyedik negyedévben 4 milliárdot.
