Németországban már évi 10-15 ezer ilyen égési sérülést regisztrálnak. Már nálunk is megjelent a parlagfűnél is veszélyesebb gyomnövény, amely éget és vakít. A Tisza környéki területeken gyakoribb lehet az előfordulása.

Foltokban már Magyarországon is felütötte fejét a kaukázusi medvetalp. A gyom a bőrön súlyos égési sebeket, szembe kerülve pedig átmeneti vagy végleges vakságot is okozhat.

Ráadásul egyre több a parlagi rézgyom is, amely allergénebb, mint a parlagfű, és felbukkant egy mandulapalka nevű agresszív növény is.

A legkomolyabb veszélyt viszont a kaukázusi medvetalp (heracleum mantegazzianum) jelenti. A növény a Tisza forrásvidékén is meghonosodott, árvizes időszakokban van esély arra, hogy a magja nagyobb mennyiségben is átkerüljön.

A növény nedve fényérzékenyítő hatású, és súlyos égési sebeket, hónapokra hólyagos foltokot hagyhat a bőrön, varasodás maradhat utána, szembe kerülve pedig átmeneti vagy végleges vakságot is okozhat. Németországban már évi 10-15 ezer ilyen égési sérülést regisztrálnak, és több mint 13 millió eurót költenek a mentesítésre.


Az utóbbi években már a lakott településeken is megjelent. A hatalmas leveleivel, liláspiros foltokkal tarkított vaskos szárával, fehér virágaival és többméteres magasságával tekintélyt parancsoló növénnyel való legkisebb érintkezésnek is súlyos következményei lehetnek, mivel minden része mérgező.

Az erős napfény hatására toxinjai intenzívebbé válnak. A szembe kerülve átmeneti vagy akár végleges vakságot is előidézhet. A szakemberek szerint a növényt nagyon nehéz kiirtani. Megoldást az állandó kaszálás vagy a 8-12 centiméter mélyen lévő gyökerek kiirtása jelenthetne. A kaukázusi medvetalp a XIX. században került Európába dísznövényként. Nagyon hasonlít az Európában őshonos, kisebb termetű és jóval kevésbé veszélyes közönséges medvetalpra (Heracleum sphondylium).

2019-ben a felderítések alapján legnagyobb egyedszámú előfordulást (több mint 3000 db) Vas megyében a Kozár-Borzó patak mentén Vép és Bozzai-Bárdos találtak.