Szombat este tartották a 14. alkalommal megrendezett szőregi rózsaünnep leglátványosabb eseményét, a karneváli felvonulást; a rendezvényt, melyre sok ezren voltak kíváncsiak, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter nyitotta meg.

Köszöntő beszédében elmondta, nem véletlenül sorolja a gyógynövények közé a rózsát az első magyar kertészeti mű, a Herbárium. A szőregi rózsafesztivál évszázadok távlatából is igazolja, hogy a rózsatermesztés, a kertészet gyógyír a mezőgazdaság gondjaira, bajaira egyaránt.  A szőregi rózsa az emberi szorgalom és a természet közös csodája. „Gazdaggá tesz minket, mivel egy nemzet igazi gazdagsága a műveltségében rejlik, márpedig ez a színpompás virág a magyar népdalok, versek, mesék, hímzések, fafaragások festett bútorok egyik leggyakoribb motívuma. Történelmi viharok jönnek-mennek, de a rózsa marad" - fogalmazott Fazekas Sándor.     

A felvonulás élén egy a magyar címert hordozó jármű haladt, majd őt a majorettek, rózsákból készült ruhakollekciókat viselő fiatalok követték. A menet gerincét a több tucat lovasfogat, hintó, homokfutó és teherautó, traktor jelentette, de részt vett a felvonuláson egy lagzikamion, a szegedi városnéző kisvonat, egy velorex valamint egy katonai terepjáró is. Ezek mindegyikét rózsák ezrei díszítették. Az idei felvonulás különlegessége a Szent Koronát mintázó, hétezer rózsából készült virágszobor volt.     

A felvonuláson részt vett Fazekas Sándor és felesége is. Mellettük a rózsakertészetek képviselői, a környező - szintén a rózsatermesztéséről híres - települések vezetői, valamint helyi és megyei politikusok is szórták a virágot.     A menet résztvevői sok ezer szál rózsát osztottak szét a nézőknek, és talán még több rózsa szirmát szórták szét a csaknem egyórás látványosság alatt. A Szegedhez tartozó településrész központjának, a felvonulás hat kilométeres útvonalának és a felvonuláson részt vevő fogatok feldíszítéséhez idén százezernyi, a környék rózsakertészei által felajánlott rózsát használtak föl.     

Dévényi Diána, a Tömörkény István Művelődési Ház vezetője korábban az MTI-nek elmondta, hogy idén a feketét választották az ünnep színévé. Ahogy a korábbi esztendőkben a fehér vagy a sárga rózsát igyekeztek a középpontba helyezni, most a különleges, feketébe hajló sötétvörös színű tearózsahibridből, a black baccarrából láthattak többet a virágkötészeti bemutatón és a képzőművészeti alkotásokon.     

A háromnapos rózsaünnep a Tisza-Maros szög településeinek közös rendezvénye. A két folyó közötti öntéstalaj kimondottan kedvező a rózsakertészkedéshez, ezért a magyarországi termesztés kilencven százaléka e térségből származik, a rózsatövek többsége külföldön talál vevőre. Szőregen és környékén csaknem száz hektáron termesztenek rózsát, ami mintegy kétszázötven családnak jelent megélhetést.     

A már külföldi érdeklődőket is vonzó rendezvényhez kapcsolódóan több kiállítást szerveztek: a helyi művelődési központ nagytermében például több mint százféle rózsa látható vázában, cserépben. Egy másik tárlaton az érdeklődők előtt feltárulnak a rózsák titkai.