Rövid gazdasági hírek

Az időjárás közbe szólt

2010-ben közel 2,6 millió hektáron (az előző évinél 11%-kal kisebb területen) 12,3 millió tonna gabona termett. Búzából 15, kukoricából 8%-kal kevesebb termést takarítottak be, mint egy évvel korábban – derül ki a KSH előzetes terméseredményekről szóló tájékoztatójából.

Lesz az 200 milliárd is

Hamarosan elkészülnek a felmérések a mezőgazdaságot tavaly ért, időjárás okozta károkat illetően, becslések szerint a mezőgazdasági kár nagysága körülbelül 150-180 milliárd forint - mondta Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős államtitkára az MTI-nek.

A mezőgazdaságot 2010-ben ért árvíz, belvíz és jég okozta károk felmérésével a falugazdászok, illetve a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) munkatársai előreláthatólag január végére végeznek.

Új magyar élelmiszer jelölés

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségé (MOSZ) támogatja az "Eredeti Magyar Élelmiszer" jelölés bevezetését; ennek alkalmazásával ugyanis elkerülhető lenne, hogy a vásárlók a szigorúan ellenőrzött magyar termék helyett - akár tudtukon kívül -, kétes eredetű és minőségű import terméket vegyenek - közölte a Tóth István, a MOSZ titkára.

Indokolt szigorítás

A Sertésszövetség arra kéri a magyar hatóságokat, hogy az importot is olyan szigorúan ellenőrizzék, mint a magyar termelőket, és az élő állat és hús importőrök – kereskedők, vágóhidak, feldolgozók, kis- és nagykereskedelmi láncok, hipermarketek - által behozott húsok esetén követelje meg azt is, hogy igazolják az áruk dioxin-mentességét.  A Magyar Sertéstartók Szövetsége (MSSZ) január 12-én az MTI-hez eljuttatott közleményében azt állítja: a magyar sertéstartók nyugati társaikkal ellentétben nem kényszerülnek rá, hogy a takarmányaikhoz bármilyen károsító adalékot keverjenek, mivel GMO-mentes, jó minőségű magyar gabonával dolgoznak, amitől a sertéshús biztonságos.

A Magyar Sertéstartók Szövetsége szerint a német húsokat érintő újabb dioxinbotrány kísértetiesen hasonlít a 2008-as ír, a 2006-os holland, valamint az azt megelőző belga dioxinbotrányra. Ezek alapján világos, hogy az import eredetű húsok friss fogyasztása vagy feldolgozása is kockázatot jelent a hazai fogyasztók egészségére - mutatnak rá.

Végrehajt-hatatlan

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 114 ezer cég ellen folytat végrehajtási eljárást, a tőlük követelt adó-, járulék- vagy illetéktartozás 705,2 milliárd forint. Az adóhátralék alapvetően két módon keletkezhet: az adózó nem vallja be a kötelezettségét, vagy a bevallás után nem fizeti be határidőre a megállapított teljes összeget; illetve abban az esetben, amikor az ellenőrzés során a hatóság állapítja meg a hiányt, és a megadott határidőn belül nem fizeti be azt a cég.

Az adóhatóság adatai szerint a vállalkozások adótartozása körülbelül 1.900 milliárd forintra rúg. A működő cégek, egyéni vállalkozók és magánszemélyek hátralékának az összege ebből 600 milliárd forint. A többi, nagyobb rész, a nem működő cégeket terheli. Ez utóbbiaktól végrehajtási- vagy felszámolási eljárás keretében próbálják behajtani a tartozást, kétséges eredménnyel. Az összes, 114 ezer eljárás 45 százaléka esik Budapestre. A városok közül Miskolc áll a második helyen 2205, míg Győr az utolsón 968 végrehajtási eljárással.

Pedig kell a jó bor

Már az idei év első felében sok borfajta eltűnhet a hazai üzletek polcairól, mivel a tavalyi katasztrofális időjárási körülmények miatt a szokásos évi 3,5 millió hektoliter bor helyett, becslések szerint csak 1,6-1,9 millió hektoliter került a pincékbe országosan - jelzi az évi 11 millió palack bort és pezsgőt forgalmazó Varga Pincészet legfrissebb elemzésében. A szőlőnél már a 20-25 százalékos terméskiesés is rendkívülinek számít. A legutolsó szüreti eredmények pedig éppen ennek kétszeresét mutatják.

Az igazi ok azonban nyilvánvalóan az, hogy a pincészetek az év második felében várhatóan több fajtából nem tudják majd kielégíteni az igényeket. A hiány természetesen nem fogja érinteni az 1000 forint feletti és a 300 forint alatti árszegmens. A drága borokból a válság nagy készleteket halmozott fel a termelőknél, az olcsó borok többsége pedig olcsó importból is előállítható, így szinte korlátlanul forgalmazható.