Május 26-án, csütörtökön délelőtt az Emlékpont tudományos konferenciát szervezett a Nemzetközi Valutalap (IMF) és hazánk kapcsolata, múltja, jelene, jövőbeli lehetőségei témájában, hazánk gazdasági életének kilátásairól.
Négy – a magyar politikai élet egykori, illetve a gazdaságtudomány mai meghatározó személyisége mondta el véleményét. Hárman a helyszínen, egyikük pedig internet segítségével kapcsolódott be az előadásfolyamba. A hazai gazdasági viszonyokat érdekes, sokak számára új megközelítésben láttató konferencia, az Emlékpont szervezőinek érdeme.
A Nemzetközi Valutaalap és Magyarország kapcsolatáról, a gazdasági összefüggésekről a négy előadó egy-egy elgondolkodtató megnyilvánulását idézzük:
Pozsgay Imre volt államminiszter, egyetemi tanár: Én azt hiszem és azt remélem, hogy a magyar identitás megerősödik, egy kicsit öntudatosabbak lehetünk. Hazánk úgy vegyen részt nemzetközi szervezetekben, ha a nemzeti érdekeit érvényesíteni tudja. Ha ez sikerülne a Nemzetközi Valutaalappal akkor áldásom rá, ha nem sikerül, akkor elszántnak és a saját lokális érdekeit kell néznie.
Gazdag László egyetemi docens, PTE KTK : Magyarország gazdasági egyensúlyának felborulása, az adósságállomány megugrása 2005 után következik be, az elhibázott kormányzati szerepvállalás következményeként. Megnyolcszorozódik az állami dotáció, eléri az évi 1600 milliárd forintot, amelynek 90 százalékát a multik kapják. Beindulnak a pénzügyileg megalapozatlan autópálya- és metróépítési programok, ráadásul ppp-konstrukcióban, ami a korrupció melegágya. Mindezek nyomán a GDP-arányos államadósság 80 százalékosra ugrik a 2004 végi 59 százalékról, míg az államháztartás GDP-arányos deficitje pedig 10 százalék fölé a 2004. végi 6,4 százalékról.
Dr. habil. Lentner Csaba közgazdász egyetemi tanár: A közép-európai országok, így hazánk is a XX. század végén korszerűsítette, a piacgazdasági rendszer igényeihez igazította pénzügyi és bankrendszerét. A kormányzati és jegybanki monetáris politikák folyamatosan integrálódnak a fejlett piacgazdaságokat magukba ölelő Európai Unió pénzügyi szabályozó rendszerébe, megteremtve ezzel a világgazdaság élvonalához történő sikeres magyar felzárkózás esélyét.
Heim Péter, Századvég Gazdaságkutató Zrt. igazgatóságának elnöke: A Széll Kálmán Terv iránya jó, de a fájdalmas intézkedéseken jobb minél előbb túl lenni. Akár a korengedményes nyugdíjról, a rokkantellátásról, a munkanélküli ellátásról, a segélyezési rendszer átalakításáról, esetleg a természetbeni juttatásokról van szó. Egy maratoni futás első pár kilométerén vagyunk túl. Bárhogy végződhet. Sok mindennek változnia kell. Hogy egy kicsivel lejjebb mentek az adók és hogy úgy néz ki a szociális ellátórendszerhez hozzányúlnak, az jó. Az a kérdés, hogy az állam a fejlesztéseket hogy fogja támogatni.
