Zsoldos utcai otthonában a napokban csendben eltávozott, néhány hónappal a 102. születésnapja előtt Zsoldos Margit.
Az utolsó pillanatokig szellemi erejének teljében lévő nyugdíjas pedagógus még kezébe vehette a gazdag és színes életének - nemrég megjelent - könyvbe fűzött emlékezését, amely egyúttal az ő emlékét is őrzi az utókor számára.
Zsoldos Margitról a Vásárhelyi Hírekben 100. születésnapján - 2013-ban - riportban emlékeztünk meg, amelyet több országos lap is átvett. (Cikk a lap alján) Az egykori pedagógus kerek születésnapja alkalmából megjelent cikkünk után a televízió, a Délmagyarország, a Bors újságírója faggatta Margitkát.
A kötetbe szedett szubjektív benyomásokkal átitatott visszaemlékezései nemcsak az őáltala mesélt 100 évről, hanem egy olyan tősgyökeres hódmezővásárhelyi családról szól, amelynek ősei 1660-ra nyúlnak vissza, amikor III. Ferdinánd nemeslevelet adományozott a Zsoldos-családnak.
Szülei, Zsoldos Lajos és Majsai Erzsébet 1909-ben kötöttek házasságot, Margit 1913-ban született. Egész kiskorától kezdve a világra nyitott, roppant érdeklődő kislányként cseperedett. Néhány éves budapesti kitérő után Vásárhelyen a Központ Állami Elemi Népiskolába, majd a Bethlen Gábor Református Főgymnáziumba járt iskolába. Szegeden diplomázott. Beregszászon, Szentesen tanított, visszatérve Vásárhelyre 1947-től először a Klauzál utcai, majd a Tarjáni általános iskola tanára, később igazgatóhelyettes is volt. 1968-ban - hiába kérvényezte hogy tovább taníthasson - 55 évesen nyugdíjazták. Mindig a munkának élt. Nem ment férjhez, gyermeke nem született.
Zsoldos Margit itt idézett rövid életrajzi adatai ’Az idő sodrásában’ címet viselő kötetben egy színes és izgalmas, a világra nyitott szemmel tekintő, de a szubjektív életérzésektől sem mentes korrajzzá terebélyesednek. Izolde Johannsen és Csorbáné Tóth Mariann által lejegyzett és kötetbe rendezett visszaemlékezései két világháborút, az ’56-os Forradalmat és a rendszerváltást foglalják magukba, egyúttal, hódmezővásárhelyi vonatkozásai miatt pedig mélységesen lokálpatrióta.
„…a múlt az én történetem. Az enyém, és a közös sors megélése által egyes pillanataiban mindannyiunké. Hadd meséljek hisz ezeknek a pillanatoknak nem szabad feledésbe merülni” - olvasható a most elhunyt Zsoldos Margit könyvének bevezetőjében.
A bizonyára sok vásárhelyit érdeklő, sok képpel illusztárlt könyv bemutatása a nagyközönség számára még várat magára.
Kapcsolódó cikkünk: