Leszavazta Magyarország azt az uniós rendeletet, amely az úgynevezett idegenhonos özönfajok visszaszorítását kívánja szolgálni.

Az Európai Unió szakminisztereit tömörítő tanácsban egyedül Magyarország voksolt a jogszabály ellen, mert nincs írásos garanciát arra, hogy a hungarikummá nyilvánított fehér akácot nem veszik fel a nemkívánatosnak minősülő fajok listájára.

Elfogadták szeptember 29-én az idegenhonos özönfajok, vagyis az EU-n kívülről származó, agresszíven terjedő, a helyi élővilágra fenyegetést jelentő állat- és növényfajok kizárását és visszaszorítását szolgálni hivatott uniós rendeletet. Az Európai Unió szakminisztereit tömörítő tanácsban minősített többségi szavazásnál Németország, Bulgária és Románia tartózkodott, és egyedül Magyarország szavazott a javaslat ellen - derül ki a döntést összegző EU közleményből.

Budapest ugyanis garanciát akart kapni arra, hogy az unióban nem kívánatosnak minősülő fajok listájára, amelyet most az Európai Bizottság feladata lesz összeállítani, nem fog rákerülni az immár hungarikummá minősített fehér akác, amely az Egyesült Államokban őshonos, Magyarországon a XVIII. században, Mária Terézia idején kezdték telepíteni a homokos területek megkötésére.

A bizottság adatai szerint jelenleg mintegy 12 ezer nem őshonos faj él Európában, a jövevényeknek pedig mintegy 10-15 százaléka válik veszélyes özönfajjá, amelyek fenyegetik a helyi élővilágot, sőt, nem egy esetben az emberi egészséget is. Ilyen például az Amerikából származó ökörbéka, a parlagfű és a pézsmapatkány.

A bizottság által összeállítandó lista nyilvános lesz, és legalább hatévente felül kell majd vizsgálni. A tiltólistára tett fajokat tilos lesz behozni az Európai Unióba, sem tartani, sem tenyészteni, illetve termeszteni, sem forgalomba hozni vagy szabadon engedni nem szabad majd őket.