A kérdések között olyan is lesz, hogy mi véleményünk saját jóllétünkről, vagy az egészségi problémából fakadó akadályozottság, illetve a nemzetközi vándorlás.

A Központi Statisztikai Hivatal mikrocenzust, kis népszámlását tart Hódmezővásárhelyen és Mártélyon október 1-9-e között. A mikrocenzus egy mintavételes népesség-összeírás, amely két teljes körű adatfelvétel között követi nyomon a társadalmi folyamatokat. 

A mintában szereplő címeken élőknek lehetőségük lesz arra, hogy a kérdőívet interneten önállóan töltsék ki. Amennyiben az önkitöltés lehetőségével nem élnek, akkor október 10-e és november 8-a között számlálóbiztos keresi fel a háztartást.  Ők laptopok és tabletek segítségével végzik az összeírást.

Az összeírást az ország 2148 településén mintegy 440 ezer címen végzik, ez a magyar háztartások 10%-át jelenti.

A mikrocenzust törvény rendeli el, a kiválasztott lakásokban lakók részvétele kötelező.

A törvény a mintába kijelölteknek anonimitást biztosít és kötelező adatszolgáltatást ír elő, kivéve az egészségi állapotra, fogyatékosságra, nemzetiségre, anyanyelvre és a családi, baráti közösségben beszélt nyelvre vonatkozó kérdéseket, amelyek megválaszolása önkéntes. Az összegyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatók.

A mikrocenzus során össze kell írni a mintába kiválasztott valamennyi lakott, üres vagy nem lakás céljára használt lakást, a lakott üdülőket, a lakott egyéb lakóegységeket és a közösségi éjszakai elhelyezést nyújtó intézeteket, valamint az ezekben élő embereket. Utóbbiak közül az összeírt lakásban, intézetben életvitelszerűen élő magyar állampolgárokat, beleértve az átmenetileg külföldön tartózkodókat is, függetlenül attól, hogy be vannak-e jelentve adott címre; az összeírt lakásban, intézetben élő külföldi állampolgárokat, ha három hónapnál hosszabb ideig tartózkodnak Magyarország területén, valamint az érintett körbe tartozó lakásban, intézetben élő hontalanokat.

A mikrocenzus alapkérdőívei a lakás és a személyi kérdőív, melyekhez kapcsolódnak kiegészítő felvételek, úgymint a társadalom rétegződése, az egyes foglalkozások presztízse, véleményünk saját jóllétünkről (nem a 'jólétünkről'! a szerk.), az egészségi problémából fakadó akadályozottság, illetve a nemzetközi vándorlás.