A tanulmányi okból elbocsátott személy bármely felsőoktatási intézmény azonos szakára felvételi kérelmet nem terjeszthet elő
Négyszer vizsgázhatnának, a második alkalommal pedig már más tanár, negyedszerre akár független vizsgabizottság előtt is a felsőoktatásban tanuló diákok. Az elbocsátott hallgatók viszont már nem felvételizhetnek újra az adott szakra egyik felsőoktatási intézménybe sem - fogalmaz a felsőoktatási törvény új koncepciójának január 4-i változata. A kormány január 26-ai ülésén mond véleményt a koncepcióról, mely továbbra sem tárgyalja a felsőoktatási intézmények finanszírozásának pontos módját. Az eredeti koncepcióhoz ugyan több száz javaslat érkezett, második változatának legtöbb eleme az elsőben foglaltakkal megegyezik.
Nem változtak az új felsőoktatási törvény koncepciójának január 4-i változatában a felsőoktatásba jelentkezőket érintő felvételi követelmények az eredeti koncepcióhoz képest. Eszerint továbbra is egy kötelező, illetve egy szabadon választott tantárgyat kell emelt szinten teljesíteniük a leendő hallgatóknak. Ugyanakkor a felvételhez szükséges ponthatárt el nem ért jelentkezők számára a felsőoktatási intézmény önköltséges alapon előkészítő képzést, úgynevezett nulladik évet indíthat, ami legfeljebb két félév lehet - áll a mostani és az eredeti tervezetben. Továbbá egy felvételi eljárásban legfeljebb öt jelentkezés nyújtható be, ha a jelentkező nem nyert felvételt, akkor elégséges pontszám alapján átirányítható lesz más azonos vagy rokon szakon képző felsőoktatási intézménybe, akkor is, ha azt nem jelölte meg - áll változatlanul a mostani koncepcióban.
Aki kibukott, az mehet!
Ugyan az eredeti koncepció még nem számszerűsítette a vizsgalehetőségek számát, a január 4-ei változat már konkrét tervet vázol fel. A kormányülés számára január 26-ig véleményezhető dokumentum szerint automatikusan megszűnik a jogviszonya annak a hallgatónak, aki ugyanazon tantárgyból négy alkalommal elégtelen vizsgát tesz - olvasható az államtitkárság javaslata a tanulmányi idő elnyújtásának megakadályozására. (A korábbi javaslat nem taglalta a pontos számot). Lehetőséget teremtenének azonban arra, hogy a vizsgák során már a második javító vizsgaalkalommal más tanár előtt vizsgázhassanak a diákok, a negyedik vizsga letétele pedig - a hallgató külön kérésére - szervezett független vizsgabizottság előtt is lehetővé válna, akár más intézményben is. Szigorúan fogalmaz a tervezet az elbocsátott hallgatókkal kapcsolatban: "A felsőoktatási intézményből tanulmányi okból elbocsátott személy bármely felsőoktatási intézmény azonos szakára - amelyről elbocsátották - felvételi kérelmet nem terjeszthet elő". Kimondja a koncepció ezt annak ellenére, hogy Hoffmann Rózsa a TV2 Mokka című műsorában még elutasította a felvetést, hogy az intézményből kibukott diákok újabb felvételin nem vehetnének részt.
Továbbra sem támogatják az alapítványi intézményeket
A támogatások tekintetében változatlanul megkülönböztetnék az egyetemeket és a főiskolákat miközben a kutató intézmények, karok, intézetek kiemelt támogatásban részesülnének - áll az eredetihez hasonlóan az új koncepcióban. Eszerint az állami, fenntartói felelősséget megjelenítő alapfeladatok támogatása, valamint a képzési és tudományos célú normatív támogatások 70:15:15 százalék arányban oszlanak meg, és összegüket az éves költségvetési törvény rögzíti. A finanszírozás kialakításának részletes tervét azonban továbbra sem tárgyalja a koncepció.
Pálinkás szavai megértő fülekre találtak
Ugyan a korábbi koncepcióban még az állt, hogy a pedagógusképzés osztatlan formában történik majd, finomítottak az elképzelésen. "Figyelembe vettük a többciklusú képzés, a bolognai folyamat nemzetközi gyakorlatát és a rendszer rugalmassá tételével biztosítjuk az indokolt és megalapozott képzésszerkezeti változásokat. Az osztatlan tanárképzést alapvetően a közismereti tanárképzésben tekintjük alapszerkezetnek, de itt is a rugalmas átjárhatóságot biztosítjuk a többciklusú rendszerben folyó képzésekkel. A művészeti, testnevelési és szakmai (mérnök) tanárképzésben a kialakult képzési hagyományok módosítják a képzés szerkezetét" - áll a január 4-ei dátummal ellátott javaslatban. Egybecseng az újabb vélemény Pálinkás József, az Magyar Tudományos Akadémia elnökének szavaival, aki korábban kijelentette: "Én óvatos lennék az egyciklusú képzésekkel szemben. A bolognai képzési rendszer visszafordíthatatlan, és sok jó eleme van. Ne tüntessük ezt úgy föl, mintha valami ördögtől való dolog lenne. Ahhoz, hogy beilleszkedjünk az európai felsőoktatási rendszerbe, a bolognai struktúrában kell tanítani a hallgatókat" - fejtette ki az elnök.
