Gyerekorvos, a Fidesz helyi elnöke, lokálpatrióta hódmezővásárhelyi. Türelmes asszony, de nála is betelt a pohár. Elege lett abból, hogy az országos politikai lózungokat hangoztató összellenzéki független jelölt az időközi polgármester választás kapcsán az országos sajtóban mocskolja a várost, és, mindazt, amit a vásárhelyiek eddig elértek. Kirakatperekről tudunk. Ezúttal egy kirakatválasztás kulisszáit kérdezzük. Blogstar-interjú.
Honnan az a bátorság, hogy ebben a „rákosista diktatúrában” közéleti szerepet vállaljon? Kényszerítették? Verték? Kötelezték? Megfélemlítették?
Gyermekorvosként és édesanyaként nem lehet erősebb kötelességem, mint hogy a gyermekeim és a városban élő gyermekek jövőjéért dolgozzam. Az, hogy a vásárhelyi Fidesszel és az önkormányzat képviselő-testületével a város fejlődéséért dolgozhatok legalább olyan fontos hivatás, mint a gyermekorvoslás. De, hogy a kérdésére is válaszoljak, Vásárhelyen diktatúráról beszélni 2018-ban nem más, mint egy politikai lózung, egy lejárt lemez, amit a rendszerváltás óta újra és újra feltesznek az ellenzéki oldalon, ha éppen nincs semmi ötletük. Ez forgott már Rapcsák idejében és Lázár Jánost is ezzel támadták. Engem személy szerint felháborít, hogy az egész ország most azt olvassa, nézi, hallgatja: a hódmezővásárhelyiek egy félős birka nép, akik Márki-Zay hős felemelkedése nélkül csak csendben rettegnek.
A vásárhelyiek nem félnek és nem vagyunk birkák, ezt visszautasítom minden vásárhelyi nevében!
Ráadásul, aki ismerte Almási István polgármestert, az a korrupció, vagy a diktatúra vádjaira csak legyint. Almásit még azok is szerették, tisztelték és megszavazták polgármesternek, akik soha nem voksoltak a Fideszre és nem is fognak. A személye feddhetetlen volt.
Mintha az összellenzéki jelölt nem Almási Istvánnal, Hódmezővásárhellyel, hanem csak Lázár Jánossal és az országos Fidesszel foglalkozna.
Ez valóban így van. Az időközi választás nem Hódmezővásárhely miatt fontos a sajtónak és az országos politikának, hanem azért, mert az áprilisi választások előtt az ellenzéki pártok valahol lemodellezhetik, kipróbálhatják, van-e együtt esélyük a Fidesszel szemben. Márki-Zay ennek az új közéleti színdarabnak a primadonnája, akinek most tapsolnak, és akit sztárolnak a sajtóban, de ez az egész nem róla szól. Ügyesen, valódi könnyekkel és elszántsággal az arcán hozza az üldözött mártír szerepét, őszintén meghatódik attól, amit mond, pezseg a sajtó reflektorfényében, de a lényeg valójában a háttérben van, ahonnan az ellenzéki pártok folyamatosan figyelik, mérik, elemezik és vizsgálják: vevő-e a közönség a színdarabra, érdemes-e áprilisban is hasonlót előadni, immár jól ismert budapesti sztárokkal. A nagy ellenzéki összefogást Márki-Zayjal a főszerepben a szegény vidéki vallásos fiú hőseposzaként hirdetik, magasztos, pártok felett álló történetnek láttatják, de valójában nem más, mint támogatottságát és hitelét vesztett politikusok próbálkozása arra, hogy valami úton-módon hatalomhoz jussanak. Nekünk azonban nem tesztpálya Hódmezővásárhely, ahol az országos politika szabadon kísérletezhet, hanem az otthonunk.
Az ellenzéki pártok helyi szervezetei is őt támogatják. Számukra a jelölt személye fontosabb lehet, mint a pártdirektíva.
Bárcsak az lenne! A helyi ellenzéki pártok nem mertek vagy egyszerűen csak képtelenek voltak saját jelöltet állítani, most pedig a felelősség súlya alóli szabadulás megkönnyebbülésével asszisztálnak ehhez a kísérlethez, ami azonban az ő hitelességük rovására is megy. Hiszen a hatalom érdekében nyíltan feladják mindazt, ami a politikában érték lehet: a meggyőződésüket, az eddig általuk képviselt értékeket, a választóknak adott szavukat, a hitelüket.
Számomra érthetetlen, hogyan támogathat egy jobbikos egy mszp-s, vagy dk-s jelöltet, vagy fordítva. Ez az elvek, az értékrend teljes feladása.
Valamelyik televízióban nemrég láttam egy riportot, ahol szépen egymás mellett üldögélt Dombi-Kis László, a Jobbik és Kis Andrea, az MSZP helyi elnöke, miközben Márki-Zay mosolyogva ecsetelte a riporternek, hogy a helyi pártok külön-külön mennyire esélytelenek és ő nem vállalja fel sem a jobbikot, sem a szocialistákat, mert ő független, csak arra kellenek, hogy a kampánymunkát elvégezzék neki. Sajnáltam a helyi pártelnököket, és nem tudom, hogyan egyeztetik össze mindezt azzal, amiért az elmúlt években dolgoztak.
Miről szólnak majd a hírek február 25 után, ha mégis sikerül nekik?
Február 25-én a vásárhelyiek eldöntik, merre haladjon tovább a város. Az országos sajtónak és politikának egy darabig még biztosan érdekesek leszünk, legalább addig, amíg van cirkusz, amiről be lehet számolni. Jól látható, hogy Márki-Zay csak a balhéval tudja fenntartani a sajtó érdeklődését. Átlátszó csúsztatásokat hallottunk arról, hogy kirúgták a munkahelyéről, kamerát szereltek az utcájába, fenyegetik a feleségét, a jobboldali sajtó lejárató kampányt indít ellene, vagy a legújabb, hogy a barátaira rászólnak, hogy ne lájkolják az oldalát… Nem tudom, létezik-e olyan, aki ezt tényleg elhiszi. Olyan, mint egy valóságshow sztárja, ha nincs mondanivaló, jön a műbalhé meg a cirkusz. Számunkra a hódmezővásárhelyi polgármester-választás nem személyes ambíciókról, vagy félelmekről szól, hanem a városunk, az otthonunk jövőjéről. Arról, hogy mi legyen Vásárhelyen a következő években. Fejlődés, vagy ingyen cirkusz. A balhénak, a cirkusznak Vásárhely csak a vesztese lehet. Nincs felesleges 2-3 évünk arra, hogy mindent leromboljunk, sem utána ki tudja mennyi időnk, hogy mindazt megpróbáljuk visszahozni, amit a felesleges, öncélú viták miatt elvesztettünk.
És, ha a fideszes jelölt nyer?
Hegedűs Zoltán arról beszél, mit kell fejleszteni, hogyan lehet erősebb, élhetőbb, versenyképesebb a város. Vásárhely a rendszerváltásnak nem a nyertese, hanem a vesztese volt, rengeteg időnk és még több munkánk van abban, hogy itt tartunk: megépül végre az elkerülő út, a szegedi villamos nemsokára kijön Vásárhelyre, felújítjuk az összes bölcsődét, óvodát, általános és középiskolát, orvosi rendelőt, fejlesztjük a kórházat, a laktanyát, az ipari parkot és még sorolhatnám. 27 éve most először jutottunk el oda, hogy 2 százalékos a városban a munkanélküliség, ami számszerűen kevesebb, mint az üres munkahelyek száma! Ez az, amiről a polgármesterség szól: az építkezésről, a munkáról, a vásárhelyiek közösségéről, nem pedig a sajtóban való ripacskodásról. A polgármesternek nem az a dolga, hogy az országos politikát idehozza a városba, hanem az, hogy a város ügyeit képviselje az országos politikában.
Márki-Zay Péter – valószínűleg azért, mert jól hangzik – csalódott fideszesként aposztrofálja magát. Holott anno SZDSZ-es volt az ellenzéki jelölt, aztán lett – állítólag - fideszes és utána LMP-s. Ő arról beszél, hogy kiábrándult fideszesként indul most a Fidesszel szemben. Ez egy ilyen nagyon kedves kis csúsztatás, hiszen elhallgatja azt, hogy ő 2014-ben már nem a Fidesszel, hanem az LMP-vel szimpatizált, rájuk szavazott.
Mintha egy csipetnyi politikai kalandorság lenne a történetben! Azt is nyilatkozta, hogy a Tiszta lap Egyesület tagja volt, és azért távolodott el az egyesülettől, mert az közeledett a Fideszhez, ő pedig nem volt hajlandó erre. Hogy is volt ő akkor Fideszes? Máshol meg arról beszél, hogy Orbán Viktor a hőse volt. De nem először mond ellent saját magának, ilyen volt az elbocsátásának az ügye is. Azt mondta, az indulása miatt rúgták ki, utóbb viszont kiderült, már októberben döntöttek arról, hogy elbocsátják, amikor Almási polgármester úr még élt. Most meg már azt mondja, hogy hálás a volt munkáltatójának. Mindig úgy nyilatkozik és beszél, amit az adott helyzetben jónak, vagy eredményesnek lát. Ezt már sokan mondták nekem, akik hosszabb-rövidebb időre kapcsolatba kerültek vele. Lehet, hogy van, aki szerint rendben van, ha az érdekek vezérlik az elveket, de én azokat az embereket becsülöm, akik hűségesek az elveikhez, és annak alá tudják rendelni önös érdekeiket. A megbízhatóság, a hitelesség számomra alapvető követelmény egy közösség vezetőjénél.
Mindenhol járt. 2002-óta élt Kanadában, az Egyesült Államokban, utána Szegeden dolgozott, majd egy francia cég szentesi leányvállalatánál - jószerivel aludni járt haza Hódmezővásárhelyre. Mit tudhat ő Hódmezővásárhelyről az elmúlt 15 évből?
Vannak kétségeim, de nem az én feladatom megítélni a jelölteket. Tény, hogy sok évet nem élt itt, ami megmagyarázza, miért nem viselkedik vásárhelyiként. Az országos politika játékszerévé teszi és ki akarja játszani idegen érdekeknek Hódmezővásárhelyt, miközben folyamatosan hazudozik és lejáratja a várost. Ezt a közösséget becsületes, tiszta gondolkodású és egyenes emberek alkotják, akik nem ezt érdemlik. Azt bizonyosra veszem, hogy ha a vásárhelyi polgármesteri szék társkereső hirdetést adna fel, abban szerepelne, hogy „kalandorok kíméljenek”.
