Egy bál az igazi izgalmat a lányoknak jelenti, hiszen ez az az alkalom, amikor a legjobbat, legszebbet kell kihozni önmagukból, szóval „klappoljon” a ruha, cipő, ékszer, haj, smink. Az előkészületekről az első bálos Pap Szintia és két rutinos, már legalább „harmadszor elsőbálos” Acsai Anett és barátnője Korsós Anna Kata beszélt.
Fotó: VH
Vásárhelyi Hírek: Mindig a frizura marad a véghajrában, hiszen a bál napjára marad! Jelentett ez gondot nektek?
Korsós Anna Kata: Meglepően gyorsan elkészült a frizurám. A fodrászomnál mindig sok vendég van, de most kora reggel ahogy odaértem már ülhettem is le a székbe. Legalább egy órába került az egész, főleg mire kitaláltuk mind a ketten, hogy milyen frizura is állna jól nekem. Fokozatosan haladtunk. A kérésem az volt, hogy legyen benne fonat is, a többit pedig, a kontyot és a frufrut már a ő álmodta meg. Nagyon jól sikerült, nagyon büszke vagyok rá. Nagyon tartós lett, erre mondom azt, hogy „Tafthatás”.
Acsai Anett: Az én hajam félig lelóg a vállamra és be van göndörítve. Egy internetes képen láttam meg és nagyon megtetszett. Reggel fél nyolcra mentem a fodrászhoz a fotóval a kezemben. Nagyjából két órát töltöttem ott, eléggé fárasztó volt, de nagyon jól sikerült. Szerencsére elsőre eltaláltuk
Pap Szintia: „A frizurámat én választottam ki, már tavaly megálmodtam, hogy milyen legyen. Egyszerű, picit loknis hajat szerettem volna, hiszen eredetileg is göndör a hajam. Egyszerűen leengedtük és beszárítottuk a fodrásszal és egy orchideát tűztünk oldalra. Szerencsére elsőre nagyon jól sikerült a frizurám, nem húzta meg a fodrász a hajamat sem és próbafrizura se kellett.”
VH: Smink?
K.A.K.: Én alapvetően nem szeretem a túlzott sminkelést, azt pedig, hogy kihúzza valaki a szemem ki van zárva. Félek, hogy véletlenül belekap. De összességében meg vagyok elégedve a sminkesemmel, ügyesen kifestett. Hétköznapokban egyáltalán nem szoktam magam sminkelni, de most elgondolkoztam rajta. A műszempillának indketten ellene vagyunk, nem kell. Talán még össze is akadna.
A.A.: Délelőtt jártam a sminkesnél is. Egy jó barátnőm készítette el, szintén kép alapján, egy füstös, szürke árnyalatot választottam erre az alkalomra.
P.Sz.: A sminkem az „after ruhámhoz”, a bál utáni ruhámhoz készült. Erre azért van szükség, mert a bál után még egy kicsit elmegyünk bulizni, kiereszteni a gőzt, elfeledni az izgalmakat.
VH: Az ékszereket mi alapján választottátok?
K.A.K.: Én már négy évvel ezelőtt táncoltam, most csak vendégtáncos vagyok. Akkoriban az osztályfőnökömtől kaptam ezt a szalagot, így nagyon kedves emlék. Ezért is választottam ezt, illetve mert szerintem jól összejön a ruhával.
A.A.: Nekem a hagyományos ékszerek jobban tetszenek, a nyaklánc lehet hosszabb, olyan ami a dekoltázsomig ér, a fülbevalónál viszont a hosszabb helyett maradok a kis köves, bedugós változatnál.
P.Sz.: Nekem ékszerész ajánlotta a ruhámhoz leginkább passzolót. Egy kis kristályos nyaklánc lett, a hozzá illő fülbevalóval.
VH: A ruhaválasztásban mi volt a legfőbb szempont?
K.A.K.: Nagyon sok ruhát mutattak a szalonban, végigpróbáltam az összeset, de szerencsére megtaláltam a hozzám illőt. Eredetileg ennek van pántja, de inkább nem használom. Könnyebbnek érzem így magam, hogy szabad a vállam és a hátam és könnyebben is mozgok. Sőt, szerintem ez így sokkal elegánsabb is.
A.A.: Nem ez az első bálom, tavaly is felkértek, hogy táncoljak. Az előző évben pántos ruhám volt, de mivel most nem olyan gyors a tánc, nem ugrálunk annyit, így nyugodtan vettem fel a pánt nélkülit.
P.SZ.: A ruhámat interneten találtam. Több kölcsönző oldalát is végigböngésztem és egy vásárhelyi szalonban találtam meg a hozzám illőt. Így aztán a kimásolt fotóval mentem be az üzletbe, mondván, nekem a képen látható kell. Négyszer voltam próbálni, mert nem volt egyszerű feladat a ruhát rám alakítani. Az eredeti elképzelés a pánt nélküli volt, minél nagyobb és habosabb szoknyával. Valami feltűnőt szerettem volna, ami kiemeli a nyakamat is, esetleg még a dekoltázsomat is.
VH: Az ilyen ruhák alá kell melltartót felvenni? Nektek, hogy kényelmesebb?
K.A.K.: Nekem nincs, de szerintem nem is kell. Sokkal kényelmesebb így.
A.A.: Az én ruhám alatt sincs, annak ellenére, hogy eléggé kivágott. Egyébként vannak olyan fazonok, ami alá ajánlatos melltartót venni, de szerintem ezt mindenkinek a saját kényelme szerint dönti el.
VH: Ha már a fehérneműnél tartunk, milyen harisnyát választottatok?
A.A.: Én a harisnyanadrágra szavaztam. Az a legkényelmesebb. Megmondom őszintén a combfix eszembe sem jutott.
K.A.K.: Szintúgy harisnyanadrág. Ha pedig felszalad egy szem rajta, nincs gond, ezek a nagy szoknyák mindent eltakarnak.
P.Sz.: Praktikussági szempontból választottam a combfixet. A mosdóban is egyszerűbb így a dolgom és ez illik is hozzám. Szerencsére egy szem sem szaladt még fel rajta, de biztos, ami biztos, hoztam magammal tartalékot is.
VH: Mi a helyzet a cipővel? Inkább kényelmesebb és laposabb, vagy a magas sarkú a nyerő?
A.A.: A tánchoz az alacsonyabb sarkú az ajánlatos, bár az enyém most egy picit magasabb, mert a válogatások után egy ilyen fazon mellett döntöttem. Jobban fogja a lábamat és ebben jobb táncolni is. Nem érzem azt, hogy kilépnék belőle.
K.A.K.: Az én lábbelim kerek orrú. Mivel a táncpartnerem magasabb nálam így bátran választhattam magas sarkút. Így a szemkontaktus is megvolt, mivel egy magasságba kerültünk.
P. Sz.: A cipőm egy kicsit magasabb sarkú lett, bár hosszabb időre nem a legkényelmesebb, úgyhogy a nyitótáncig én is papucsban vagyok.
VH: Mennyi időbe telt, míg teljesen elkészültetek?
A.A.: Huzamosabb idő mire mi felöltözünk a báli ruhába, ezért majd csak a tizenegy órás tánc után vesszük fel a kényelmesebb öltözetet. Macerás dolog felvenni és beállítani az abroncsot, arra az alsószoknyát. Aztán pedig a felsőrész befűzése következik, mindent tökéletesre kell igazítani és meghúzni, hogy valóban jól álljon rajtunk a ruha.
Fél kettőre kellett jönnünk, kettőkor még egy utolsó próbát tartottunk, de én arról lecsúsztam, mert kettőkor még mindig öltöztettek. Egyedül ezt nem is lehetne megcsinálni. Kata meg mások is segítettek, mert tényleg mindenre oda kell figyelni, nehogy szétcsússzon a merevítés, vagy leessen rólunk a ruha. Egyébként ennek a súlya kétszer annyi lehet, mint a sima utcai viseleté. De rövid idő alatt megszoktam.
K.A.K.: Engem szerencsére gyorsan „összeraktak.” A kölcsönzőből is eljött a hölgy öltöztetni, úgyhogy gyorsan kész lettem. Volt egy kis baleset, mert a ruhám cipzárjának a húzója kiszaladt, de meg tudtuk oldani a problémát és hála istennek azóta sem nyílt szét. Amikor kész lettem segítettem én is a többieknek: kinek a cipőjét segítettem felvenni, kinek a fűzőjét húztam meg.
VH: Meg vagytok elégedve az összképpel?
A.A.: Nagyon tetszem magamnak, nem hétköznapi és nagyon elegáns.
K.A.K.: Mindkettőnket megdicsértek a táncpartnereink, sőt a párjaink is. Szép ez a ruha, büszke vagyok a fodrászomra és a sminkesemre is, hogy ezt hozták ki belőlem. Tetszik a végeredmény.
P.Sz.: Nagyon tetszem magamnak és a párom is megjegyezte, hogy szép vagyok. Megérte a sok macerával járó készülődés.
Kapcsolódó cikkünk:
Lehettünk volna többen is - Gregus báli tudósítás (videóval és képekkel
