Kő, olaj és akryl, három anyag amely Kruzslicz István Gábor keze nyomán egy bensőséges világot tár a szemlélő elé.
’A nagy, a végtelen, a megmérhetetlen intimitás éppen művészetének a főtengelye, az az intimitás, az az élethez való áhítatos közeledés, ahol tulajdonképpen igazában a művészet kezdődik.’ Aristide Maillol francia szobrász és grafikus, a posztimpresszionizmus egyik legjelentősebb mesterének alkotásairól megfogalmazott ars poetica ihlette Kruzslicz István Gábort, már egyetemista kora óta. Mint portálunknak elmondta: szobrai és képei, az embert és a természetet állítják a középpontba. A rajztanári végzettsége mellett, a’80-as években a Zebegényi Alkotóházban csiszolódott látásmódja, amely végig kísérte eddigi életét. A vásárhelyi oktatásban aktívan tevékenykedő tanár, 1986-tól a nyugdíjazásáig a Csongrád Megyei Levéltár hódmezővásárhelyi fióklevéltárának igazgatója volt. Mint mondta, szobraira és festményeire mindig szánt időt.
Kő, olaj és akryl, három anyag amely Kruzslicz István Gábor keze nyomán egy bensőséges világot tár a szemlélő elé. Ennek az élménynek lehetnek részesei a Németh László könyvtárban ma megnyílt, és november 26-ig nyitva tartó kiállításra ellátogató vásárhelyiek.
