81 éves korában elment örökre a hódmezővásárhelyi oktatás egyik jeles személyisége, helytörténet kutatója, sok éven át értékes és érdekes hazai és külföldi társas kirándulások szervezője.
Farkas Ferenc András kereskedő és Erdei Rozália háztartásbeli gyermekeként 1938. szeptember 14-én született Hódmezővásárhelyen.
A Bethlen Gábor Gimnáziumban végzett majd a szegedi József Attila Tudományegyetemen magyar-történelem-orosz szakos középiskolai tanári diplomát szerzett
Első munkahelye a Tarjáni Általános Iskola volt 1962-63-ban. A Bethlen Gábor Gimnázium tanára lett 1994-től.
Sokrétű tevékenység jellemezte pályafutását. Például 1963-tól felnőttoktatási tagozatvezető volt, 1990 és 94 között az SZDSZ színeiben a Megyei Jogú Város Önkormányzati képviselője, a Művelődési, Vallási és Oktatási Bizottság elnöke volt
Tagja volt a Magyar Néprajzi Társaságnak, a Tabáni Kertbarát Körnek, a Városi Vegyeskarnak, a Magyar-Kárpátalja Baráti Társaságnak. Alapító tagja volt a Magyar-Litván Baráti Társaságnak, valamint a Szeremlei Társaságnak.
1980-ban megkapta az Oktatásügy Kiváló Dolgozója címet, 1986-ban a Pro Urbe Hódmezővásárhelyért kitüntetést a Vegyeskar tagjaként.
1990-ben Farkas Ferenc gimnáziumi tanár létrehozta a Bethlen Bibliotéka alapítványt könyvtárfejlesztési célokra.
Élete során tucatnyi egyháztörténet, helytörténet munkáját publikálták. Ezer szállal kötődött iskolájához, több évtizeden át a Bethlen Gábor Gimnázium Évkönyveinek állandó gondozója volt.
Városa iránti szeretetét és morális hozzáállását jól tükrözi, hogy Farkas Ferenc egyike azoknak, akiknek a neve szerepel azon az országos felháborodást kiváltó szórólapon, amely (a 2018-as polgármester-választás idején) gátlástalanul - a tényeket nélkülőzve - gyűlöletkeltéssel vádolt meg tucatnyi vásárhelyi személyt.
Gyászolja felesége és három gyermeke Ferenc András (1962), Mária Magdolna (1963), Endre József (1964) és unokái, Hódmezővásárhely pedig a Vásárhely szellemiségében fáradhatatlanul munkálkodó személyiségét veszítette le.
