Hazánkban a hatóságok a mézvizsgálatok közel felénél találnak valamilyen hibát: az antibiotikum-tartalmú, valamint a hamis mézek is komoly problémát jelentenek. A két hónapja elrendelt országos mézellenőrzési akció eredményeképp sorra buknak le a veszélyes mézek.
A galériára kattintva láthatja az elmúlt időszak problémás mézeit
A Magyarországon megtermelt méz 17 százaléka kerül közvetlenül a fogyasztókhoz, egy-egy százalékot kiskereskedőknek és ipari felhasználóknak értékesítenek. A hazai fogyasztás évente mintegy 6 ezer tonna, vagyis fejenként mindössze 60 dekagramm. A magyarországi méz 80 százaléka exportra kerül, elsősorban Németországba, Olaszországba, Franciaországba és Nagy-Britanniába, ahová főként akácmézet és vegyes virágmézet szállítanak.
A mézágazatot érintő hazai ellenőrzési tapasztalatok azt mutatják: az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságok az ellenőrzéseik mintegy 45 százalékában találnak hibát. Ezekkel a vizsgálatokkal elsősorban a mézhamisítást és az antibiotikum-tartalmat próbálják kiszűrni.
Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter két hónapja rendelt el országos mézellenőrzést. Az MgSzH szakemberei azóta folyamatosan vizsgálatokat tartanak a mézcsomagolóknál és a mézforgalmazóknál.
A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal munkatársai legutóbb egy szegedi méhész, Szepesi Ferenc három termékében mutattak ki kiemelkedően magas értékben meg nem engedett állatgyógyászati szermaradványt. A szegedi méhészet három kifogásolt terméke közül kettőben kiugróan magas arányban farmakológiai hatóanyagot találtak. A szennyezett tételeket bevonták, a termelőnél újabb vizsgálatokat tartanak.
A mézellenőrzések során egy dömsödi, egy vasvári és egy fővárosi méhészet termékeiben is antibiotikumot mutattak ki a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal ellenőrei. A hatóság ezekben az esetekben is elrendelte a szennyezett élelmiszerek forgalomból való kivonását, valamint visszahívta a termékeket.
Mi a méz?
A méz elsődlegesen különféle cukrokból, túlnyomórészt fruktózból és glükózból, valamint egyéb anyagokból (szerves savak, enzimek és a begyűjtött mézben lévő szilárd részecskék) áll. A méz színe a csaknem színtelentől a sötétbarnáig terjed. A méz állaga folyékony, sűrűn folyó vagy részben, illetve egészen kristályos is lehet. A méz íze és aromája eltérő, a növényi eredettől függ.
A mézhez - a fogyasztói forgalomba kerülő mézhez vagy az emberi fogyasztás céljára készült termékekben való felhasználás során - más élelmiszer-összetevő (beleértve az élelmiszer-adalékokat is), valamint a mézen kívüli egyéb anyag nem adható.
A méznek - amennyire csak lehetséges - az összetételétől idegen szerves vagy szervetlen anyagoktól mentesnek kell lennie. A méznek nem lehet idegen íze vagy zamata, erjedése nem kezdődhetett meg, nem lehet mesterségesen megváltoztatott savtartalmú, továbbá nem melegíthető olyan módon, hogy a természetes enzimek elpusztuljanak, vagy jelentős mértékben inaktiválódjanak benne.
