KözéletA magyar történelem egyik legnagyobb tragédiájára emlékeztek Vásárhelyen

2018. január 13., szombat
 

Hetvenöt éve a magyar történelem egyik legnagyobb tragédiájához vezető támadás vette kezdetét, amelynek következtében néhány héten belül több mint ötvenezer honvéd meghalt, ugyanennyien megsebesültek, harmincezren fogságba estek, ami sokak számára halált jelentette – mondta Miklós Péter történész, a hódmezővásárhelyi Emlékpont intézményvezetője a Don-kanyarban 1943. január 12-én megindult szovjet áttörésre emlékező városi ünnepségen a Hősök terén.

 


 

Száz éve, 1918-ban kezdődött a Don-kanyar áldozatáig vezető út, melynek demográfiai és gazdasági következményeit mind a mai napig nyögi a magyar társadalom. Az első világháborúban győztes hatalmak 1918-ban a történelmi Magyarország megszüntetése mellett döntöttek, amely tényeket a trianoni békediktátum csak szentesített, s hazánkat az ellenséges országoktól körülvett, ütőképes haderővel nem rendelkező országgá tették.

 

Magyarországnak az 1930-as évek közepére kényszerpályán mozogva más lehetősége nem volt, mint együttműködni a tengelyhatalmakkal és a náci Németországgal, részben a szomszédos államokkal szemben fennálló követelések, részben a politikai elszigeteltség, részben a geopolitikai adottságok miatt, miközben keleti szomszédunk, a Szovjetunió pedig sem ideológiai, sem politikai, sem stratégiai okok miatt nem lehetett partnere Magyarországnak.

 

A második világháborút követően, a szovjet diktatúra idején a Dont megjártaknak titokban kellett tartani, hogy a Szovjetunió területén harcoltak a szovjetek ellen, hiszen az 1945-öt követő politikai megtorlásokban, a népbírósági perekben súlyosbító tényezőnek számított az, ha valaki a Szovjetunió ellen harcolt.

A kényszerű szövetséges Németország 1941 után egyre több követeléssel lépett fel hazánkkal szemben, ezért lépett be Magyarország a háborúba. S amikor a náci Németország számára kedvezőtlenül alakult a hadi helyzet, a szövetségesei közül választott ki országokat, amelyek haderejét, gazdaságát, mint mondták, az emberanyagát saját stratégiai céljaik érdekében igyekeztek mozgósítani. A birodalmi külügyminiszter, Ribbentrop és Wilhelm Keitel vezértábornagy többször jártak Magyarországon követelni, minél nagyobb haderőt mozgósítson hazánk, s a kormány ekkor döntött a második magyar hadsereg bevetése, 207 ezer 500 fő mozgósítása mellett, akik mellett mintegy 30 ezer részben zsidó, részben politikai munkaszolgálatossal egészítve ki.

 

A második magyar hadsereg már 1942 folyamán súlyos, 30 ezer fős veszteséget szenvedett Magyarország határától ezer kilométerre, a Don-kanyarban kétszáz kilométeres szakasz védve Sztálingrád ostromának utánpótlásának biztosításáért.

 

A német hadvezetés nem emberként, hanem emberanyagként, nem szövetségesként, hanem alávetettként tekintett a második magyar hadseregre, s bár ígért élelmiszert, fegyverzetet, ruhát és utánpótlást, amelyet végül a második magyar hadsereg nem kapott meg.

 

Az esemény mai korra vonatkozó tanulsága, hogy egy kicsi, geopolitikailag beszűkült mozgásterű ország – innen nézve Európa közepén, nyugatról megítélve annak keleti részén – polgáraiként csak magunkra számíthatunk: sem a keletről, sem a nyugatról érkező barbársággal nem azonosulva, a magyarságért kiállva tegyünk azért, hogy a 21. században embertelen eszmék ne találjanak otthonra Magyarországon.

Hetvenöt éve több tízezer  – köztük 113 hódmezővásárhelyi - katona  vesztette életét, akik családokat, gyermekeket, özvegyeket hagytak hátra, akiknek munkája hiányzott Magyarország újjáépítéséhez, akiknek később nem születhettek meg a gyermekeik, s akiknek emléke kötelez, hogy büszkén vállaljuk áldozatuk után hetvenöt évvel, hogy a független és önálló Magyarország erős lehet.

 

Az eseményen Horváth Kornél római katolikus tábori lelkész imája és Dudás Ferenc református tábori lelkész áldását követően a megemlékezők elhelyezték virágaikat, koszorúikat a második világháborús emlékmű talapzatán.

 
 
VH-Emlékpont
 

Olvassa el ezt is!

A templomi csendet a polgármester-választás zaja verte fel Hódmezővásárhelyen

A templomi csendet a...

Elhatárolódott az időközi polgármester-választáson függetlenként induló Márky-Zay...
Dobra Ildikót felkészítő munkájáét díjjal jutalmazták

Dobra Ildikót felkészítő munkájáét díjjal...

Az országban a húsz díjazott testnevelő tanárok egyike a hódmezővásárhelyi Szent István...
 

Szóljon hozzá Ön is!

És ezt már olvasta?

Óriáscsiga és futókacsa – állati jó óra a könyvtárban
Óriáscsiga és futókacsa – állati jó óra a könyvtárban Rendhagyó természetismereti foglalkozást tartott kisiskolásoknak a Hódmezővásárhelyi Állatvédők Egyesülete és az Országos Állatvédelmi Alapítvány.
 
Nézze meg mind a 34 tervpályázatot!
Nézze meg mind a 34 tervpályázatot! A városvezetés által tavaly meghirdetett Könyvtár és tudásközpont építészeti megfogalmazása építészeti pályázat valamennyi tervét értékelhetik az olvasók is. 
 
Végső búcsú Hamvas Ödöntől
Végső búcsú Hamvas Ödöntől Április 20-án a Szent István Templomban gyászmisével vettek végső búcsút dr. Hamvas Ödöntől, aki hosszan tartó betegség után 77 éves korában hunyt el.
 
Mester és a tanítványa Budapesten
Mester és a tanítványa Budapesten Generációs konvenciók címmel nyílt meg csütörtök este a fővárosi Bartók 1 Galériában a két vásárhelyi alkotó, Sonkoly Tibor és V. Nagy Nándor közös kiállítása. Képekkel.
 
A felsőházban maradás a tét
A felsőházban maradás a tét Tiszta lappal! – ez most a jelszó a Vásárhelyi Kosársuli háza táján. A kék-sárgák ugyanis az NBI B felsőházában maradásért csatáznak a két mérkőzésen.
 
Lázár János miniszterként 4 évre kapott felhatalmazást
Lázár János miniszterként 4 évre kapott felhatalmazást A következő négy év legfontosabb feladatának a hódmezővásárhelyi és makói emberek képviseletét tartja. Emellé országos politikai feladat vállalását nagyon nehéznek tarja.
 
Vásárhelyi alkotó a Műcsarnok kiállítói között
Vásárhelyi alkotó a Műcsarnok kiállítói között Az anyaország és Erdély számos tájegységéből csaknem 500 népi kézműves mester és iparművésza vesz részt a Kéz-Mű-Remek című most nyíló kiállításon.