Hat héten át láthatták a hódmezővásárhelyi Alföldi Galéria látogatói Kass János (1927-2010) grafikusművész Parallel folyamatok című gyűjteményes kiállítását, amely vasárnap a tárlat kurátorának, Képiró Ágnesnek a tárlatvezetésével búcsúzott.

A tárlat első termeiben a Szegeden született, majd fiatal és aktív alkotóéveit a fővárosban töltött művész legismertebb sorozatait, a Bartók Kékszakállú herceg várához, Madách Az ember tragédiájához, Shakespeare Hamletjéhez, valamint a Háry Jánoshoz készült sorozatot is láthatták a kiállítás látogatói. Képiró Ágnes utóbbi kapcsán elmondta: ahogyan Kodály daljátékát komponálva a népzene elemeit a komolyzene világába emelte, úgy alkalmazta Kass János a népművészet formáit a képzőművészet világában.

A Tornyai János Múzeum művészettörténésze hozzátette: Kass János rendkívül sokoldalú alkotó volt, s mint a tárlat is igazolja, amellett, hogy négyszáz kötetet illusztrált, számos szépirodalmi igényű írását hagyta az utókorra, plakátokat, bélyegeket tervezett, s tanított a budapesti Iparművészeti Főiskolán és Lipcsében, a Könyvművészeti Főiskolán is.

A finisszázs résztvevői megtekintették világ első, teljesen digitalizált animációs filmjét, a Dilemmát, amelyet 1981-re fejezett be Kass János a világhírű, magyar származású animációs filmessel, John Halas-szal együttműködésben. Bár az elkészítésre a hazai Pannónia Filmstúdió is tett ajánlatot, a közreműködőknek és a megvalósításra szánt összeg az ajánlatnak csak kisebbik részét tette ki, s így nem volt elegendő a film elkészítésére.

Ezért végül a film story board-ját Kass Magyarországon készítette el, de az animáció fázislapjait már Londonban, amelyeket folyamatosan szállította John Halas az Egyesült Államokba, aki a filmet a NASA egyik nyugalmazott munkatársával, az amerikai űrkutatási ügynökség informatikai hátterét felhasználva alkotta meg. A kész alkotást első alkalommal Kass János csak a londoni premieren láthatta, s a filmet az 1981-es Cannes-i Filmfesztiválon a rövidfilm kategória díjára jelölték.

A Dilemma dilemmája, hogy az ember alkotta gépek vajon képesek-e elpusztítani az alkotót, az embert, s a válasz optimista: bár a gépvilággal szemben az emberiség kiszolgáltatott, ám az embernek van lehetősége mindezt megelőzni, s a mindennapjainkban bennünket egyre inkább körülvevő digitális eszközöket saját céljaink megvalósítására használni.